FELKÉSZÜLÉS A MELEGRE
Még épphogy csak beköszöntött a tavasz, mégis jó, ha előre látóak vagyunk. A meleg elleni védekezés nem csupán komfortérzetünk, hanem egészségünk, és fizikai, sőt szellemi teljesítményünk megóvása, megtartása érdekében is kulcsfontosságú. Új klímaberendezés vásárlása lehet természetesen ilyen irányba tett lépés, azonban nem védhet mindenhol bennünket klímánk a hőségtől, és annak bajt hozó velejáróitól. Mire figyeljünk kint, mire bent?
Azt gondolhatnánk, hogy a forróságban – mivel sem mi, sem háziállataink – senki nem érzi igazán jól magát, de ez sajnos nem így van. Ne felejtsük el, hogy a hőségben a kórokozók könnyebben szaporodnak a melegen, emiatt immunrendszerünk is kihívásokkal szembesülhet.
Kánikulában az erek kitágulnak, vérnyomásunk csökken, szívünk gyorsabban ver, s káliumszintünk lecsökkenése miatt szívritmuszavar is felléphet.
SZELLEMI TELJESÍTMÉNY
A kánikula az agyunk és idegrendszerünk működésére is hat. Olykor úgy érezhetjük, nem könnyű „hideg fejjel” gondolkoznunk. Ha nem is innen származik a kifejezés, nyáron gondolkodásunk és reakcióidőnk lelassul, koncentrációnk legyengül, figyelmünk lankad, lehangoltabb, fáradtabb állapotba kerülhetünk.
A szmog és levegőszennyezés – ha városi környezetben tartózkodunk – pedig szintén megterheli a szív-és érrendszert.
ALVÁS
A megfelelő hőmérsékletű hálószoba a jó alvás alapvető feltétele. Tartós hőség esetén a lakás éjszakára sem hűl le annyira, hogy elalvásunk kellemes legyen, nyilvánvalóan romlik alvásunk minősége.
A nyári alváshoz ideális hőmérséklet 23-24 fok, egy kicsit magasabb, mint a télen ajánlott (18-20 Celsius fok), külső és a belső hőmérséklet-különbség egészségünk megtartásáért nem haladhatja meg a 15 fokot.
A HŐSÉG KOCKÁZATA
A életkorunk meghatározó tényező. Az idősebbek és a kisgyermekek nehezebben szabályozzák a hőmérsékletüket. Szélsőséges hőmérséklet esetén szervezetüknek nagyobb feladat az alkalmazkodás, nagyobb kockázatnak vannak kitéve.